Tartalom
- Melyek a levegőszennyezés okai?
- Milyen hatásai vannak a levegőszennyezésnek?
- Hogyan befolyásolja a levegőszennyezés a környezetet?
- Hogyan befolyásolja a levegőszennyezés a vállalkozásokat?
A levegőszennyezés minden komoly nyilvános beszélgetés jelentős része, vagy legalábbis ennek lennie kell. A Föld emberi népessége körülbelül 7 milliárd volt a 21. század második évtizedének végén; függetlenül attól, hogy milyen gyorsan növekszik ez a szám, az emberek tevékenysége során különféle energiaforrásokra támaszkodik, hogy táplálkozzanak, átkerüljenek a világon, melegen maradjanak, és egyébként stabil közösségeket építsenek és tartsanak fenn. Az emberipar nagymértékben eltérő mértékű levegőszennyezést okoz.
A levegőszennyezés gyakran támadja az érzékeket; undorítónak és rosszul szagúnak tűnik, és ez nem segít abban, hogy a készüléket előállító létesítmények sokasága is nagy zajt bocsát ki. A levegőszennyezés okai és következményei azonban gyakran némaak és félrevezetőek, mégis teljes mértékben pusztítóak. Néhány szilárd és kényszerítő tényező a levegőszennyezésről csak arra késztetheti az olvasókat, hogy mélyebben belemerüljenek a kérdésbe, és esetleg akár nagy, akár kicsi kezüket is részesítsék részleges megoldásban.
Melyek a levegőszennyezés okai?
Az Egyesült Államok Környezetvédelmi Ügynöksége (EPA) és az Egészségügyi Világszervezet (WHO) hat különálló típusú levegőszennyezést sorol fel.
Finom részecskék a légkörben zajló kémiai reakciók terméke, amely szilárd részecskék és folyékony cseppek keverékéből áll. Ezeket a részecskéket gyakran PM-nek hívják. Egy adott típusú PM méretét egy index határozza meg, amely megadja a részecske átmérőjét méter milliomodjában vagy mikronban. Így PM2.5 egy olyan PM típusú, amelynek átmérője 2,5 mikron, az emberi haj szélességének körülbelül harmada. A PM belélegezhető, káros fizikai következményekkel járhat.
Egyes részecskék a tűzből, a füstrakókból és az építkezésekből közvetlenül a légkörbe jutnak, más esetekben a kibocsátott anyag, például az autó kipufogógázja és az erőművek kibocsátása, a levegőben már lévő elemekkel reagál a PM kialakulására.
Földszint ózon "rossz" ózon, amely akkor képződik, amikor két különböző kibocsátott komponens reagál a levegőben napfény hatására. Ez a két reagens oxigén-nitrát vagy NOx (ahol x jelentése egész szám) és illékony szerves vegyületek vagy VOC. Mindkettőt gyakran bocsátják ki az autó kipufogógázaiban, az ipari és az elektromos üzemekben, a benzingőzökben és az oldószerként használt vegyi anyagokban.
Kén-dioxid, vagy úgy2jelentése kén-oxid (SOx). Sokkal bőségesebb a légkörben, mint egy másik ilyen oxid, SO3. Ennek nagy része a fosszilis tüzelőanyagok, például a benzin és a dízelüzemanyag égése következtében kerül a levegőbe, míg kevesebb mennyiséget adnak azok a gépek, amelyek jelentős kéntartalmú tüzelőanyagot égetnek (például mozdonyok és hajók), és még a vulkánkitörések is. (egy mítosz, hogy a levegőszennyezést csak az emberi tevékenység okozza, még akkor is, ha a természetes hozzájárulás viszonylag csekély).
Nitrogén-dioxid már megemlítették a talajszintű ózon alkotóelemeként. A környezettudományban a "nitrogén-dioxidot" általában a nitrát-oxidok (NOx). A kén-dioxidhoz hasonlóan a legtöbb nitrogén-dioxid levegőszennyeződést idéz elő, amikor az üzemanyag elégetésekor felszabadul. Önmagában légzésveszélyes, és további problémákat okoz, ha a PM-sel reagálva szennyező származékot képez.
Vezet gyakran vízszennyeződésnek és más nem levegővel foglalkozó szervezeteknek tekintik, mivel a Michigan-i Flint közvízellátásának jelentős hányada veszélyesen ivhatatlan. De a levegőbe is jut, elsősorban fémek és érc feldolgozása, valamint repülőgépek kibocsátása révén. Nem meglepő, hogy a levegőben a legmagasabb koncentrációkat az ólomolvadó központok közelében találják meg, ahol a nehézfém elem elolvad.
Szén-monoxidvagy CO, nagy mennyiségben kerül ki a levegőbe autókból, teherautókból és más gépjárművekből. De ezt az egyszerű és állandóan jelenlévő molekulát a háztartási készülékek, például gáztűzhelyek, helyiségfűtő berendezések és kemencék bocsátják ki. A cigarettafüst szén-monoxidot tartalmaz, bár ez csak az egyik ilyen típusú füst veszélye.
Vegye figyelembe, hogy ez a lista nem foglalja magában az üvegházhatású gázok szén-dioxidját, amelyet egyes források mindegyikének a legrosszabb légszennyezőnek tartanak, mivel hozzájárul a globális felmelegedéshez, amelyet általában éghajlatváltozásnak neveznek. Az, hogy a szén-dioxid túlzott szintje nagy károkat okoz a Földnek, és lakosai nem vitatottak; egyes hatóságok egyszerűen inkább nem osztályozzák azt levegőszennyező anyagként, mivel ez a sejtek légzésének mellékterméke is hatalmas számú élőlényben. Egyéb üvegházhatású gázok közé tartozik a metán (CH4), amelyet a mocsarak és a haszonállatok által kibocsátott emésztőgázok, valamint a klorofluor-szénhidrogének (CFC-k) képeznek, amelyeket korábban aeroszolokban és hűtőközegekben használtak, amíg betiltották őket, mivel a Föld ózonrétegének lebomlásában játszott szerepük miatt.
Maga az éghajlatváltozás a levegőszennyezés forrása, mivel a szmog fokozott hajlama melegebb levegőben képződni. Így minél inkább a fosszilis tüzelőanyagok járulnak hozzá az éghajlatváltozáshoz, annál hangsúlyosabb lesz ellenőrizetlen hatásaik az idő múlásával.
Milyen hatásai vannak a levegőszennyezésnek?
A levegőszennyezés mellett a látótávolság számos bizonyítottan veszélyes hatással van a test különféle rendszereire, elsősorban a légzőrendszerre. Szív- és érrendszeri betegségekhez, neuropszichiátriai rendellenességekhez, szemirritációhoz, bőrbetegségekhez és krónikus betegségekhez, például rákhoz is vezethet. A világ különféle részein a legsúlyosabb egészségügyi hatások eltérő arányokban valósulnak meg, ám világszerte a légszennyezés és a szív- és érrendszeri betegségek a levegőszennyezés okozta halálozás és károk okai.
Mivel olyan kicsi, a PM különleges problémát jelent a légzőrendszerben, mivel a legkisebb PM mélyen belélegezhető a tüdő hörgőcsöveiben. Ez a levegőszennyezés azon típusainak egyike, amely súlyosbíthatja a meglévő körülményeket, mint például az asztma és a krónikus hörghurut, különösen a nagyon fiatalok, az idősek és a már betegek körében.
A talajszintű ózon különféle egészségügyi problémákat okozhat, köztük mellkasi fájdalmat, köhögést, torokirritációt és a légúti gyulladást. Egyeseknek nagyobb genetikai érzékenységük van az ózonhatásokra, mint másoknak, csakúgy, mint a C- és E-vitamin-hiányos egyéneknek.
A kén-dioxid rövid távon légzőszervi irritáló hatású, amely a PM-hez hasonlóan elsősorban a gyermekeket és az idősöket érinti, és megnehezíti a légzést mindenki számára, aki asztmában szenved. ÍGY2 és aztán3 mindkettő más anyagokkal reagál, hogy PM-t képezzen, amelynek káros hatásait már leírták. A nitrogén-dioxid hatása hasonló, és a NO2 hosszabb távon az emberek hajlamosabbak lehetnek a légzőszervi fertőzésekre is.
Az ólom a testet olyan módon érinti, amely jelentősen különbözik a többi levegőszennyező anyagtól. Más úgynevezett nehézfémekhez hasonlóan az ólom rendkívül mérgező lehet a különféle szervrendszerekre. A környezetből való eltávolítás után az ólom kering a vérben és felhalmozódik a csontokba. Károsíthatja az idegrendszert, a veséket, az immunrendszert, a reproduktív rendszert és a kardiovaszkuláris rendszert. Az Egyesült Államokban a leggyakrabban tapasztalt negatív hatások a gyermekek idegrendszerére és a felnőttek kardiovaszkuláris rendszerére vonatkoznak.
Más légszennyező anyagokkal ellentétben a szén-dioxid akut hatása veszélyesebb, mint bármely krónikus hatás, mivel a magas szén-dioxid-szint általában nem fordul elő szabadban, és a molekula viszonylag gyorsan lebomlik. Ugyanakkor nagyon magas szinten, akár beltéri vagy más rosszul szellőztetett környezetben, a CO szédülést, zavart, eszméletvesztést és akár halált is okozhat, mint például a garázsban lévő autó kipufogógázai esetén. Mivel a CO-nak kitett emberek összezavarodhatnak és eszméletlenek lehetnek, képtelenek még a veszélyt még sokkal kevésbé érzékelni.
Hogyan befolyásolja a levegőszennyezés a környezetet?
A levegőszennyezés az állatoktól eltérő élőlényeket is érint. Ezen hatások némelyike "pusztán" esztétikai. Például apró finom részecskék (PM2.5) az Egyesült Államok egyes részein, köztük számos nemzeti parkban és a vadonban fekvő területeken a köd által okozott láthatóság csökkentésének fő oka. A nemzeti parkok közelében lévő olajkitermelés és hasonló ipari vállalkozások megakadályozására tett erőfeszítések 2018-tól messze nem voltak teljesek.
Az ózon számos ökoszisztémában befolyásolhatja az érzékeny növénytípusokat, ideértve az erdőket, a vadon élő állatok menedékhelyét, parkjait és a vadonban élő területeket. Az ózon különösen káros hatással van a növényzetre a növekedési időszakban.
Magas koncentrációban gáznemű SOx károsíthatja a fákat és a növényeket, ha károsítja a lombozatot és csökkenti a növekedést. ÍGY2 és más kén-oxidok hozzájárulhatnak a savas esőkhöz, amelyek károsíthatják az érzékeny ökoszisztémákat. A nitrát-oxidok hatása hasonló.
A megnövekedett környezeti ólomszint a növények növekedésével és szaporodási sebességével jár, ugyanúgy, mint az állatokban.
Tekintettel arra, hogy az üvegházhatást okozó gázokat légszennyező anyagnak tekintik, az ember okozta éghajlatváltozásnak a környezetre gyakorolt, már súlyosnak ítélt hatása várhatóan katasztrofális lesz a világ tengerparti városaival évtizedek alatt. A világ népességének nagy része a tengerpartján él, és sokan nem lesznek megfelelő helyzetben ahhoz, hogy megakadályozzák az áradást, amelyet várhatóan a sarki jég olvadása következtében emelkedő tengerszint okozna.
Hogyan befolyásolja a levegőszennyezés a vállalkozásokat?
Amellett, hogy a világon a vizet mérgezi, károsítja az egyéb természeti erőforrások ellátását, és az üzleti életre gyakorolt hatása révén az egészségügyi problémák és a fogyatékosság növekedéséhez vezet, a légszennyezésről kimutatták, hogy közvetlenül csökkenti a fogyasztók kiadásait. Például 2018-ban a Yale Egyetem kutatói 12 spanyol tartomány napi kiadásait, légszennyezettségét és klímaadatait elemezték. Megállapításaik drasztikusak voltak: a fogyasztók 29–48 millió dollárra költöttek amerikai dollárban azokon a napokon, amikor a talajszint ózonszennyeződése „csak” 10 százalékkal rosszabb volt, mint a normák. Hasonlóképpen, a kiadások 23 millió dollárral, 35 millió dollárra estek azokon a napokon, amikor a PM-szennyezés 10 százalékkal rosszabb volt a szokásosnál. Megállapították, hogy az ózon és a PM 10% -os csökkentése2.5 évente akár 30 milliárd dollárral növelheti a fogyasztói kiadásokat Spanyolországban. Ne feledje, hogy ez egy viszonylag kicsi európai nemzet vállalkozásaira gyakorol hatást.
Hiba lenne a levegőszennyezés kérdését úgy ábrázolni, amely engedték, hogy az ellenőrizetlenül tovább romlik. A légszennyezés elleni küzdelem valójában már régóta létezik. Az 1970-es EPA-k tiszta levegőről szóló törvénye a világ minden tájáról életbe lépett számos légszennyezés-megoldás közül. Időközben a levegőszennyezés szintje csökkent, miközben az amerikai gazdaság tovább növekedett. A hat közös szennyező anyag összes kibocsátása átlagosan 73% -kal esett vissza, míg a bruttó hazai termék több mint háromszorosára növekedett. Donald Trump elnök vezetése alatt 2017-ben kezdtek fokozódni az előrehaladás lassulásával vagy megfordulásával kapcsolatos aggodalmak. Donald Trump elnök vezette, aki megpróbálta kivonni az országot a világméretű éghajlati megállapodástól, és számos lépést tett a gazdasági partnerségi megállapodás látható meggyengítésére a pro fosszilis tüzelőanyagok iparának szabályozási tevékenysége.