Tartalom
Az elméleti hozam a kémiai reakció során keletkező termékek mennyisége, feltéve, hogy a reagensek egyikét sem pazarolják el, és a reakció teljesen befejeződött. Az elméleti hozam ismerete segít meghatározni a reakció hatékonyságát. Fontos tudni minden szinten, a kémia hallgatóitól kezdve az ipari vegyészekig, a profit maximalizálása érdekében. Az alapvető elméleti hozam kiszámítása a kémiai reakció egyenlettel kezdődik, figyelembe veszi a reagensek és termékek moláris mennyiségét, és meghatározza, hogy elegendő-e az egyes reagensek jelenléte, tehát mind felhasználásra kerülnek.
1. lépés
Határozzuk meg az egyes reagensek molszámát. Szilárd anyagok esetén ossza meg a felhasznált reagens tömegét a molekulatömegével. Folyadékok és gázok esetén szorozzuk meg a térfogatot a sűrűséggel, majd osszuk meg a molekulatömeggel.
2. lépés
Szorozzuk meg a molekulatömeget az egyenletben szereplő molszámmal. A legkisebb molszámú reagens a korlátozó reagens.
3. lépés
Számítsuk ki az elméleti mól hozamot a kémiai egyenlet felhasználásával. Szorozzuk meg a korlátozó reagens és a termék közötti arányt a kísérletben alkalmazott korlátozó reagens molszámával. Például, ha az egyenlet 4Al + 3O2, 2 Al2O3-ot eredményez, és Al a korlátozó reagens, akkor az Al-molok számát ketté kell osztani, mert négy mol Al-nak kell elkészíteni két mol Al2O3-ot, az arány két egyhez.
4. lépés
Szorozzuk meg a termék móljainak számát a termék molekulatömegével az elméleti hozam meghatározásához. Például, ha 0,5 mol Al2O3-at állított elő, akkor az Al2CO3 molekulatömege 101,96 g / mol, tehát 50,98 g lenne az elméleti hozam.