A lineáris nagyítás kiszámítása

Posted on
Szerző: Lewis Jackson
A Teremtés Dátuma: 13 Lehet 2021
Frissítés Dátuma: 16 November 2024
Anonim
A lineáris nagyítás kiszámítása - Tudomány
A lineáris nagyítás kiszámítása - Tudomány

Tartalom

A nagyítás az a folyamat, amikor megjelenik egy tárgy nagyítása vizuális ellenőrzés és elemzés céljából. A mikroszkópok, távcsövek és távcsövek mindegyike nagyítja a dolgokat, különféle formájú, fényáteresztő lencsék természetébe ágyazott különleges trükkök felhasználásával.


Lineáris nagyítás utal a következő tulajdonságokra: konvex lencsék, vagy azok, amelyek kifelé hajlanak, mint egy gömb, amely erősen lelapult. Ellentéteik az optikai világban homorú lencsék, vagy azok, amelyek be vannak hajlítva és hajlítják a fénysugarakat, mint a konvex lencsék.

A kép nagyításának alapelvei

Ha a párhuzamosan haladó fénysugarak hajlanak, amikor áthaladnak egy konvex lencsén, akkor a lencse ellenkező oldalán lévő közös pont felé hajlanak, és így fókuszálódnak. Ezt az F pontot nevezzük fókuszpont, és az F távolsága a lencse középpontjától f, nevezik gyújtótávolság.

A nagyító lencse teljesítménye csak a fókusztávolság fordítottja: P = 1 / f. Ez azt jelenti, hogy a rövid fókusztávolságú lencsék nagyító képességgel rendelkeznek, míg a magasabb érték f alacsonyabb nagyítóképességet jelent.


Lineáris nagyítás definiálva

A lineáris nagyítás, amelyet oldalirányú vagy keresztirányú nagyításnak is neveznek, csak a lencse által létrehozott objektum képének méretaránya az objektum valós méretének aránya. Ha a kép és az objektum ugyanabban a fizikai közegben vannak (például víz, levegő vagy külső tér), akkor az oldalsó nagyítási képlet a kép méretét osztja az objektum méretével:

M = frac {-i} {o}

Itt M a nagyítás, én a kép magassága és o az objektum magassága. A mínuszjel (néha kihagyva) arra emlékeztető, hogy a konvex tükrök által alkotott tárgyak fordítottan vagy fejjel lefelé jelenjenek meg.

A lencse formula

A lencseképlet a fizikában egy vékony lencséből álló kép fókusztávolságát, a kép távolságát a lencse középpontjától és a tárgy távolságát a lencse közepétől függ. Az egyenlet:


Frac {1} {d_o} + frac {1} {d_i} = frac {1} {f}

Tegyük fel, hogy egy rúzscsövet 10 cm-re helyezkedik el a konvex lencsétől, amelynek fókusztávolsága 6 cm. Meddig lesz a kép az objektív másik oldalán?

Ért,-ra,-re, mert, mivelhogy do= 10 és f = 4, akkor:

kezdődik {igazítva} & frac {1} {10} + frac {1} {d_i} = frac {1} {4} & frac {1} {d_i} = 0,15 & d_i = 6,7 end {igazított}

Itt kipróbálhatja a különböző számokat, hogy megértse, hogyan változtatja meg a fizikai felépítés az optikai eredményeket az ilyen típusú problémák esetén.

Vegye figyelembe, hogy ez egy másik módja a lineáris nagyítás fogalmának kifejezésére. Az arány dén nak nek do megegyezik a én nak nek o. Vagyis a magasság az objektum a magasság képének megegyezik a hossz az objektum a hossz képét.

Nagyítás apróbb

A lencsének az objektívtől eltérő oldalán megjelenő képre alkalmazott negatív jel azt jelzi, hogy a kép "valódi", azaz hogy vetíthető egy képernyőre vagy más médiumra. A virtuális kép viszont a lencse ugyanazon oldalán jelenik meg, mint az objektum, és a vonatkozó egyenletekben nincs hozzárendelve negatív jelhez.

Noha ezek a témák kívül esnek a jelen vita keretein belül, a lencseegyenletek sokféle, a valós élethelyzetekre vonatkoznak, amelyek közül sokban a média változásait (pl. Levegőből vízbe) könnyedén felfedhetik a Internet.