A decibel (dB) határozza meg a jelforrás erősségének kapcsolatát két forrás között. Ha az első jel teljesítménye meghaladja a második jel teljesítményét, veszteség következik be; ez kívánatos lehet, akárcsak a szőnyegek használata a könyvtár elnémításához, vagy káros lehet, amikor egy rossz kábel gyengíti az antenna elektromos jeleit a TV-hez vezető úton. A veszteség pontos értékének kiszámításához használja a képletet a decibel meghatározásához a jelek teljesítményének arányában. Egy tudományos számológép log funkcióval segít megoldani az egyenletet.
Mérje meg a teljes erősségű jelet egy megfelelő mérővel; a rádiójelek mérésére például egy rádiójel-teljesítménymérő jelzi a rádióhullámok erősségét egy adott helyen milliwatt, microwatt vagy hasonló egységekben. Írja le az eredményeket, és jelölje meg őket „teljes erejűnek”.
Mérje meg a csillapított jelet ugyanazon a mérővel; ez a jel, amelyre várhatóan csökken az energia. Például egy antenna felveszi a rádiójelet; közvetlenül az antenna mellett, a mérőkészülék 20 milwattot mér, de a kábellel összekötött hosszú kábel 5 milwatt energiára csökken. Ebben az esetben megmérje a csillapított jelet a hosszú kábel kimeneti végén. Írja le az eredményeket, és jelölje meg őket „csillapítva”.
Ossza meg az első jel teljesítményét a második jel teljesítményével, hogy megkapja a két jel arányát. Például, ha az A jel 20 mW teljesítményű, és a B jel 5 mW teljesítményű: 20/5 = 4.
Vegye ki a jelek arányának naplóját a tudományos számológép napló gombjának megnyomásával. Például: log 4 = 0,602.
Szorozzuk meg ezt a választ 10-szel, hogy megtaláljuk a decibelt. Példa: 0,602 x 10 = 6 decibel (dB).
Határozza meg, hogy a decibel leolvasása tükrözi-e az energiaveszteséget vagy az erősítést az A jel és a B jel figyelembe vételével. Jelezze a veszteséget, ha az A jel értéke nagyobb, mint a B jel, és az erõsítés, ha a B jel nagyobb száma. Például, mivel az első jel (A jel) több, mint a B jel, az eredmény 6 decibel (dB) veszteséget jelez.