Tartalom
Az atomerőművek uránt és más radioaktív elemeket tüzelőanyagként termelnek villamos energiával, amelyek instabilok. A nukleáris hasításnak nevezett folyamatban ezen elemek atomjai szétesnek, és a folyamat során nagy mennyiségű energiával együtt neutronokat és más atomtöredékeket bocsátanak ki. A gyakorlati nukleáris energia az 1950-es évekre nyúlik vissza, és megbízható, gazdaságos energiaforrásnak bizonyult, és nem csupán a közösségek számára nyújt energiát, hanem űrhajózási missziók és tengeri hajók számára is. A 21. században a globális felmelegedés új okokat adott a nukleáris energia előnyeinek kiaknázására.
Kompatibilis technológia
Noha egy atomerőmű energiáját radioaktív anyagokból nyerik, sok atomerőmű hasonlít a fosszilis tüzelőanyaggal működő erőművekhez. Mind a nukleáris létesítmény, mind a széntüzelésű hő hőt termel, hogy a víz forrássá váljon. A nagynyomású gőz turbinát fordít, amely viszont az elektromos generátort táplálja. A gőz-, turbina- és generátortechnika minden helyzetben szinte azonos. Az időben bevizsgált gőz- és turbina-technológia javítja az atomerőmű megbízhatóságát.
Szénmentes energia
Azon erőművek, amelyek fosszilis tüzelőanyagokat égetnek, mint például a szén és a földgáz, hatalmas mennyiségű szén-dioxidot termelnek, amely gáz jelentős mértékben hozzájárul a globális felmelegedéshez. Ezzel szemben az atomerőművek hőt termelnek anélkül, hogy bármi égett volna. A radioaktív anyagok nem termelnek szén-dioxidot, így az atomerőművek komoly alternatívákat jelentenek az áramtermeléshez.
Rácson kívüli teljesítmény
A fosszilis tüzelőanyagokat égető hagyományos erőművektől eltérően az atomerőművek nem fogyasztanak oxigént és nem bocsátanak ki szén-dioxidot. Hosszú ideig üzemelnek viszonylag kis üzemanyagmennyiséggel. Ez ideálissá teszi azokat a tengeralattjárók táplálására, amelyek víz alatt is működhetnek egyszerre több hónapig. Hasonló okokból a mély űrszondákban alkalmazott speciális atomerőművek áramot szolgáltatnak a Naprendszer szélén, ahol a nap sugarai túl gyengék a Napelemek működtetéséhez. Ezek az atomerőművek nem gőzt használnak, hanem a hőt elektronikusan villamos energiává alakítják.
Alapterhelés
Néhány megújuló energiaforrás, például a napelemek és a szélturbinák szén-dioxid előállítása nélkül szolgáltatnak áramot. Teljesítményük azonban az időjárástól és a napi időtől függően változik. Az atomerőművek ugyanazt az energiát generálják éjjel-nappal, a külső körülményektől függetlenül. Az atomerőművek rendelkeznek azzal, amit az energiaipar „alapterhelési képességnek” nevez, vagyis azt jelenti, hogy megbízhatóan biztosítja a lakosság legnagyobb részét vagy egészét az áramigénynek. Az elektromos hálózatokat azonban egyre inkább számítógépesítik; automatikusan válthatnak a különböző energiaforrások között. Az „alapterhelés” előnye idővel elveszítheti fontosságát.