Tartalom
- Az üvegházhatású gázok a globális felmelegedés fő okai
- 1. ok: A nap intenzitásának variációi
- 2. ok: Ipari tevékenység
- 3. ok: Mezőgazdasági tevékenység
- 4. ok: erdőirtás
- 5. ok: A Föld saját visszajelzési hurka
A világ tudományos közössége nagy része egyetért azzal, hogy bolygónk melegebb lesz, és hogy a globális felmelegedés egyik fő tényezõje az emberi tevékenység. A tudósok egyetértenek abban, hogy a földgáznak az űrbe történő szétszóródását gátló gázok kibocsátása - az üvegházhatás néven ismert jelenség - felelős. Az elsősorban a globális felmelegedésért felelős gázok a következők: vízgőz, szén-dioxid, metán, dinitrogén-oxid és klór-fluorozott szénhidrogének (CFC-k). Az emberek fosszilis tüzelőanyagok elégetésével és különféle mezőgazdasági és ipari tevékenységekkel állítják elő őket. Maga a Föld is hozzájárul a természetes folyamatokhoz, amelyek üvegházhatású gázokat hoznak létre és felgyorsítják a felmelegedési tendenciát.
Az üvegházhatású gázok a globális felmelegedés fő okai
Noha a szén-dioxid kapja a legtöbb sajtót, mint a globális felmelegedés felelőse, a vízgőz valójában a legalacsonyabb üvegházhatású gáz a légkörben. A szén-dioxid azonban továbbra is megérdemli hírnevét. Lehetséges, hogy ez a légkör kisebb alkotóeleme, de a NASA szerint megnövekedett bősége hozzájárul a felmelegedés trendjéhez. Az emberek súlyosbítják a problémát azáltal, hogy levágják a fákat, amelyek abszorbeálják ezt a gázt, és más üvegházhatású gázokat adnak a keverékhez azon keverékeken túl, amelyek a természetes folyamatok során lépnek be. Ezenkívül a globális felmelegedés egyik oka csillagászati lehet.
1. ok: A nap intenzitásának variációi
A Föld melegét a naptól kapja, ezért ésszerű feltételezni, hogy otthoni csillagunk lehet a globális felmelegedés egyik oka. Noha a napból származó energia mennyisége változó, és a múltban valószínűleg a melegítésért felelős, a NASA és az éghajlatváltozással foglalkozó kormányközi testület (IPCC) azonban ezt a jelenlegi felmelegedési tendencia okát kizárta. A Napból származó átlagos energia általában 1750 óta állandó marad, és a melegítés a légkörben nem következik be egyenletesen. A felső réteg valójában lehűl, mivel az alsó réteg melegebbé válik.
2. ok: Ipari tevékenység
Az ipari forradalom óta az emberek fosszilis tüzelőanyagokat, például szént és kőolajat égnek energia felhasználására, amelyek széndioxidot bocsátanak ki a légkörbe. Ennek egynegyede hőre és villamos energiára, másik negyed más ipari folyamatokra és szállításra fordul, beleértve benzin- vagy dízelüzemű autók, teherautók, vonatok és repülőgépek árát. Az energia másik felét más egyéb célokra használják fel, beleértve a mezőgazdaságot, a cementgyártást, valamint az olaj- és gáztermelést. Ezek a folyamatok más üvegházhatású gázokat is bocsátanak ki, például a metánt és a CFC-ket, bár a CFC-k koncentrációja csökkent, mivel azok felhasználását 1988-ban betiltották.
3. ok: Mezőgazdasági tevékenység
Az éghajlatváltozás egyik emberi oka a földi emberek számára élelmiszert előállító mezőgazdasági gyakorlatok. A kereskedelmi és a szerves műtrágyák felhasználása során nitrogén-monoxid szabadul fel, amely erőteljes üvegházgáz. A metán, egy másik fontos üvegházhatású gáz, számos természetes forrásból származik, de a hús előállításához használt állatállomány emésztőrendszereiből, valamint a hulladéklerakókban a hulladék bomlásából és a biomassza elégetéséből is származik.
4. ok: erdőirtás
A hús- és tejelő szarvasmarha iránti megnövekedett igény vezetett takarmány-tételek létrehozásához az egyébként erdősített területeken. A fa és papír fakitermelése és a növénytermesztés tisztítása szintén megköveteli a fák kivágását, néha illegálisan. Egy érett fa évente akár 48 font szén-dioxidot szív fel, és egy becslés szerint évente 3,5–7 milliárd forgácsot vágnak el. A Scientific American szerint az erdőirtás felelős a légkörben lévő üvegházhatású gázok 15% -áért.
5. ok: A Föld saját visszajelzési hurka
A légkör felmelegedve képes több vizet visszatartani, amely már a legszélesebb üvegházhatású gáz. Ez olyan visszacsatolási hurkot hoz létre, amely felgyorsítja a globális felmelegedést. Ezenkívül több felhőt, esőviharot és az éghajlatváltozás egyéb tüneteit okozza. A pólusoknál a légkör felmelegedése megolvasztja a jégtakarót, kitéve a vizet, amely kevésbé reflektív, mint a jég. A víz elnyeli a nap hőjét, és az óceánok melegebbé válnak.