Tartalom
- Fosszilis felfedezések
- Az evolúció útja
- Az állati és növényi élet története
- Szövettani események
- A Föld éghajlata
A kövületek egy kihalt állat vagy növény nyomai, amelyeket megmaradtak olyan anyagokon, mint a sziklák. A fosszilisizáció általában a kemény testrészeket, például a csontokat, a héjat vagy a fogakat, valamint a növényi leveleket részesíti előnyben. A tudomány olyan ágát, amelyet az őskori élet megértésére szenteltek a fosszilis kutatások során, paleontológiának nevezzük.
Fosszilis felfedezések
A Texas északi részén található Arlington Archosaur hely az egyik legfontosabb fosszilis hely. A paleontológusok szétszórt állapotban találtak egy krokodil koponyáját. A maradék több mint 100 millió évig fennmaradt. Ez a bőséges fosszilis hely számos más állatfajt megőrizte, ideértve a dinoszauruszokat is. Egy nagy növényevő „kacsa számlázású” dinoszaurusz vázát nyerték ki az északi domboldalról a termékeny észak-texasi fosszilis területen.
Az evolúció útja
Az ediakarai kövületek (körülbelül 630–540 millió évvel ezelőtt) és a kambriumi kövületek (540 millió évvel ezelőtt) sok tudósot vezettek az evolúciós úton, különösen az állati élet történetének kritikus szakaszában, amelyet úgy hívnak, mint a nagy kambriumi robbanás. Ez a Föld történelmének döntő ideje, amikor az állatok első evolúciós sugárzása elérte csúcspontját.
Az állati és növényi élet története
A kövületek segítik a paleontológusokat az állati és növényi csoportok evolúciós útjának rekonstruálásában. Segítik az állat- vagy növényfaj morfológiai változásainak azonosítását. Így meg lehet tanulmányozni egy biológiai csoport (mint faj vagy faj) történelmi fejlődését. Például, a madarak és a hüllők közötti szoros kapcsolatot először javasolták, amikor egy Archeopteryx nevű fosszilát ástak. Alapvetően hiányzó összeköttetés a hüllők és a madarak között.
Szövettani események
A fosszileket a tudósok használták a kőzetrétegek (vagy rétegek) dátumainak meghatározására, amelyeket több száz évvel ezelőtt egymás után rögzítettek. Ennek a módszernek a pontossága és pontossága azonban számos körülménytől függ, például mélységtől, litológiától, vastagságától és a kőzetben levő kövületek mennyiségétől. Így a kövületek a kőzetek relatív kora kulcsfontosságú mutatói. Ezek szorosan kapcsolódhatnak a szövettani eseményekhez.
A Föld éghajlata
A paleontológiában gyakran meghatározható egy olyan környezet típusa, amelyben a fosszilis organizmus élt. Így a fosszíliák bizonyítékot szolgáltathatnak a föld éghajlatáról a megőrzésük idején.